Az ismert túlélőjáték, a Grounded második része idén Early Access-ben jelent meg, és rövid idő alatt komoly figyelmet kapott. Ezúttal a fejlesztést az Obsidian Entertainment mellett az Eidos Montreal is segíti. Az új epizódban is az előző kalandban megismert, újra miniatürizált gyerekeket irányítjuk, ám a helyszín most egy park lett, amelynek változatos birodalmai friss színt hoznak a játékmenetbe.
Különösen szembeötlő, mennyire kreatívan használják ki a játéktér elemeit: a kavicsos ösvények útvesztője, egy félbehagyott fagyisautó tundra vidéke, vagy éppen egy szeméttároló toronyként való megmászása mind újfajta kihívásokat rejt. Az arányok megváltozása nem csak a látványt teszi izgalmassá, hanem a játékmenethez is sok frissességet ad, hiszen hétköznapi tárgyak és állatok egyszerre válnak veszélyes ellenféllé vagy akadállyá.
A történetmesélés kiemelkedően barátságos és könnyed, a karakterek szerethetőek, a humor pedig rajzfilmszerű hangulatot kölcsönöz az egész élménynek. Az új játékosokat is gyorsan bevonja, komplex előismeretek nélkül is érthető és élvezhető a sztori.
Játékmenet terén a Grounded 2 tovább egyszerűsíti a túlélő műfaj tipikus problémáit: a grindolás háttérbe szorul, az eszközök kopása alig érezhető terhet jelent, a halál büntetése enyhébb, a közlekedést pedig hátas hangyákkal gyorsíthatjuk. Emellett több nehézségi szint és kifejezetten kezdőknek is ajánlott opciók (például arachnofóbia-szabályzó) teszik igazán széles közönség számára élvezhetővé a játékot.
A technikai oldal azonban jelenleg visszafogja a teljes élményt. Akadnak optimalizációs problémák – még erős gépeken sem fut hibátlanul, és bugok, főként játékmenetbeli és fizikai hibák is előfordulnak. Az Unreal Engine 5 látványos világot teremt, ám a teljesítmény kérdése sokaknak megfontolandó lehet. Ezek fényében felmerül a kérdés: mennyit áldozhat a játék a látvány oltárán, ha emiatt többen nem tudják teljes értékűen élvezni?
