1799-ben fedezték fel a kriolit nevű ritka ásványt Grönlandon, ami új korszakot nyitott a sziget történetében. Azóta az arktikus sziget földtani kincsei, például a ritkaföldfémek, arany, kobalt és lítium, globális figyelmet élveznek.
Az ásványkincsek kihasználása azonban komoly geopolitikai és gazdasági kihívásokat vet fel: Grönland önkormányzattal rendelkezik, mégis erősen függ a dániai szubvencióktól, miközben a bányászati ágazat csak kis szeletét teszi ki a gazdaságnak. Az infrastruktúra hiánya, a természeti adottságok és az összetett jogi szabályozás is akadályozza a bányák tényleges működését.
Bár jelentős külföldi befektetők – köztük ismert milliárdosok – érdeklődnek Grönland ásványai iránt, a kitermelés és feldolgozás költségei, valamint a szakképzett munkaerő hiánya gátolja az átütő ipari fejlődést. A lakosság fogyása, a munkaerőimport, a klimatológiai kihívások és a környezeti kockázatok további nehézségeket jelentenek.
Felkavaró kérdéseket vet fel a videó a nemzeti önállóság, az erőforrások feletti tulajdonjog és a környezetvédelem dilemmáiról is. Vajon a grönlandi társadalom valóban profitálhat-e a bányászatból, és ha nem, akkor milyen új utakat kereshet gazdasága fellendítésére?
