Grönland a világ legnagyobb szigete, amelynek 80%-a az Északi-sarkkörön túl terül el, mégis Észak-Amerika részének tekintik. A lakosság jelentős része az ősi Thule néptől származik, akik több mint ezer éve vándoroltak át Alaszkából. Különleges nyelvet beszélnek, a grönlandit, amely az inuit nyelvcsaládhoz tartozik.
Az ország központi területeit hatalmas jégborítás teszi gyakorlatilag lakhatatlanná, ezért a mintegy 57 ezer fős népesség szinte kizárólag a délnyugati parton él. Az éghajlat zord, de a Golf-áramlatnak köszönhetően a partvidék nyaranta szokatlanul meleg is lehet. Nyáron az éjféli nap jelensége figyelhető meg, télen viszont alig látható napfény.
Grönland történelme során több nép vándorolt és telepedett le itt: a Thule, a Dorset, illetve észak-európai vikingek. Az erősödő európai jelenlét az 1700-as években dán-norvég gyarmatként, majd később csak Dániához tartozó területként folytatódott. A sziget stratégiai szerepe kimagaslóvá vált, főleg a második világháború és a hidegháború során.
Az amerikai katonai jelenlét, korábbi szuverenitásviták, valamint Grönland ásványkincsei mind-mind visszatérő témát jelentenek. A sziget infrastruktúrája fejlődésének és gazdasági lehetőségeinek korlátait éppen a klíma és a földrajzi adottságok határozzák meg. Felvetődik a kérdés: vajon Grönland valaha képes lesz-e függetlenül és jólétben működni, vagy örökre Dánia és a nagyhatalmak érdekszférájában marad?
