A videó Grönland hideg, távoli tájainak katonai jelentőségét és geopolitikai szerepét vizsgálja, kiemelve, hogy a stratégiai elhelyezkedésű sziget a világ egyik legkevésbé védett régiója a jelenlegi infrastruktúra alapján. Bemutatásra kerül néhány dán támaszpont, amelyek leginkább kutatási vagy önkéntes szuverenitás-megőrzési célt szolgálnak, miközben az USA és Oroszország jelentős mértékben növeli katonai jelenlétét az északi sarkkör közelében.
Izgalmas kérdések merülnek fel, például: miért érdekelheti az Egyesült Államokat Grönland megvásárlása? Hogyan lehet, hogy egy NATO-tagállam ilyen kevés katonai erővel van jelen egy ekkora területen, miközben Oroszország jelentős bázisépítési kampányt folytat Északon?
Napjainkban felmerül az is, hogy az amerikai katonai fölény évtizedei után az arktikus területen egyenetlen a hatalmi eloszlás: az USA és szövetségesei egyre inkább lemaradásban érzik magukat, míg Oroszország látványos fejlesztéseket hajt végre. Ennek hátteréből gazdasági szempontok is kidomborodnak, hiszen Grönland ásványkincsei, ritkaföldfém-lelőhelyei és energetikai potenciálja különféle nemzetközi érdekcsoportokat is vonzanak.
Felmerül továbbá, hogy valóban érdemes-e teljes területi kontrollra törekedni, vagy elegendő-e a már meglévő katonai jelenlét és partnerség fenntartása? Ugyanilyen izgalmas kérdés, hogy a helyi lakosság szerepe és önrendelkezési joga miként befolyásolja a nagyhatalmi szándékokat, és hogy milyen válaszlépések várhatók a jövőben Dánia és a NATO részéről.
