17 milliárd fényévvel ezelőtt két fekete lyuk pusztító kozmikus táncba kezdett, melynek során gravitációs hullámokat keltett az univerzum szövetében. Ezek a fekete lyukak annyira sűrűek és erős gravitációval rendelkeznek, hogy elnyelnek mindent, ami túl közel merészkedik.
Az asztronómusok számára régóta kihívást jelentett, hogyan észlelhetnek olyan ütközéseket, amelyek nem bocsátanak ki fényt. Mivel a fekete lyukak láthatatlanok a hagyományos távcsövek számára, új módszerekre volt szükség.
A gravitációs hullámok felfedezése alapjaiban változtatta meg a világegyetem kutatását. Az olyan eszközök, mint a LIGO detektor, lehetővé tették az univerzum leggyengébb rezdüléseinek érzékelését is, amelyek az idő és tér szövetében hullámokat keltenek.
Amikor két hatalmas fekete lyuk egyre közelebb spirálozik egymáshoz, kibocsátott gravitációs hullámaik frekvenciája egyre magasabb lesz, végül egyesülésükkor hatalmas energia szabadul fel. Ezek az események lenyűgöző információkat hordoznak a láthatatlan objektumokról, tömegükről és távolságukról.
Az ilyen típusú kutatások révén a tudósok nemcsak a fekete lyukakról tudnak meg többet, hanem más kozmikus rejtélyeket is új szemszögből vizsgálhatnak, például a világegyetem legfényesebb robbanásait és más rendkívüli jelenségeit.
