Az összefoglaló visszatekintést nyújt a Grand Theft Auto sorozat első játékára, amely 29 évvel ezelőtt jelent meg. Bemutatja, hogyan vált a kezdetben ellentmondásos és újszerű játékmenetből — mint például a szabad autólopás és a játékos erkölcsi szabadsága — a világ egyik legmeghatározóbb videojáték-franchise-ává.
A narrátor személyes emlékekre is kitér: gyermekként a sorozat második részén keresztül ismerkedett meg a GTA-val, most azonban visszalép az időben, hogy újra felfedezze az első rész hangulatát és kihívásait. Kiemeli, mennyire megváltozott a videojáték-kiadás: kezdetben részletes kézikönyvek és térképek jártak a játékhoz, ma viszont már szinte mindent online kapnak meg a vásárlók, sőt, a következő konzolgenerációk (például a PS6, Xbox) már optikai meghajtót sem tartalmaznak majd.
Központi témaként vizsgálja, milyen volt az 1997-es kulturális környezet, mi hatott a játékosságra abban az évben — említve néhány meghatározó popkulturális eseményt, mint a Titanic mozifilm, South Park, Final Fantasy VII vagy Pokémon debütálását. Rámutat arra is, hogy a korszak vitatott játékai (GTA mellett például a Carmageddon vagy Postal) milyen hatást gyakoroltak a médiafigyelemre és a társadalmi vitákra.
Az első GTA játék játékmeneti nehézségei, a mechanikák és a narratív hiányosságok is a gondolatmenet középpontjába kerülnek. Szóba kerül, hogy a sorozat későbbi részeiben a világépítés, a szereplők és a történet sokkal hangsúlyosabb lett, míg a legelső részben inkább a szatirikus hangvétel, a rádióállomások és a formabontó szabadság dominált.
A szerző végül gondolatébresztő kérdést vet fel: hogyan vált egy látszólag jelentéktelen, sőt, akkoriban marginális figyelmet kapó első rész a későbbi évek egyik legjelentősebb médiumteremtőjévé, és milyen örökséget hagyott örökül a videojáték-kultúrában?
