A beszélgetés izgalmas, provokatív kérdéseket tár fel az emberiség elfeledett múltjáról, különös hangsúlyt helyezve arra az elképzelésre, hogy létezhetett egy fejlett civilizáció jóval korábban, mint azt a hivatalos történelem állítja. Graham Hancock részletezi, mely archeológiai és mitológiai nyomok vezethetnek arra a feltételezésre, hogy akár 20 000 éve, még a jégkorszak vége előtt is élhettek fejlett emberek, akik szofisztikált tudással, például csillagászati ismeretekkel bírtak.
A beszélgetés során szóba kerül az úgynevezett Younger Dryas hatás hipotézis, amely szerint egy hatalmas üstökös vagy annak darabjai okoztak katasztrófát és globális klímaváltozást mintegy 12 800 évvel ezelőtt. Erről vitatkozik a tudományos világ, de a beszélgetés felvázolja, milyen váratlan jeleket hagyott ez világszerte, és milyen kapcsolat lehet a mítoszok, például az özönvíz-történetek és az archeológiai leletek között.
Érdekes kérdések merülnek fel arról, hogy az ősi térképeken miért látható az Antarktisz évszázadokkal felfedezése előtt, illetve hogyan épültek az ókori piramisok, amelyekben csillagászati és földrajzi mérési pontosság tükröződik. Vizsgálják, vajon mennyire megbízható a tudományos konszenzus, és mennyiben érdemes új szemszögből megközelíteni a mitológiai forrásokat is.
A személyes részletek is előtérbe kerülnek: Hancock egészségügyi kihívásai, élettörténeti gondolatai, a tudomány és a spiritualitás viszonyáról alkotott nézetei. Szó esik továbbá arról is, hogy a modern emberiség mennyire hasonlít a múltbeli civilizációkhoz, és vonhatók-e párhuzamok az akkori és a mai világ végzetes hibái között.
