Az összefoglalóban szó esik arról, hogy sok tervező a portfóliója összeállításakor kihagy olyan apró, de hatásos részleteket, amelyek valójában növelik a megbízói bizalmat. A rejtett információk, például hover effektek vagy rövid magyarázó jegyzetek, sokkal többet elárulnak a tervező gondolkodásáról és szakmai hozzáállásáról.
A bemutatott anyag rávilágít arra is, hogy a cselekvésre ösztönző elemeket (CTA) nem elég a lap aljára helyezni – kis, jól megfogalmazott promptokat érdemes az egész portfólióban elhelyezni a folyamatos kapcsolatfelvétel elősegítésére. Ezek a mini CTA-k segítenek megtartani az érdeklődők figyelmét és átláthatóvá tenni a portfólió használatát.
Nagy hangsúlyt kap a szövegezés valódi szerepe is: a portfólióban az írás, a választott szavak legalább annyira fontosak, mint a vizuális megoldások. Egy jól átgondolt mondat jobban tükrözi a stratégiai gondolkodást és a problémamegoldó képességet, mint egy puszta ízlésbeli indoklás.
Szerkezeti szempontból bemutatásra kerül néhány megoldás, például a portfólió tartalmi blokkokra osztása – ami segíti a befogadást és fenntartja az érdeklődést. Az oldalon érdemes lehet mozgó elemeket, animációkat vagy akár hanghatásokat is alkalmazni, hogy valódi élményt nyújtson a felhasználónak.
Végül szó esik egy olyan ingyenes platformról is, amely naprakész kurzusokat kínál dizájnereknek, lehetőséget adva az új technológiák elsajátítására és a szakmai fejlődésre. Hasznos tippek hangzanak el arra vonatkozóan is, miként mutatható be a tervezői munkafolyamat és milyen különbségek vannak junior és senior portfóliók megközelítésében.
