Az új GPT-5 mesterséges intelligenciát vegyes fogadtatás övezi: az interneten kemény kritikák és csalódott felhasználói vélemények keringenek, miközben a szakértői csapatok mélyebb tesztelésbe kezdenek, hogy tisztábban lássák a háttérben zajló folyamatokat.
Felmerül, hogy a hibás infrastrukturális bevezetés – például a rosszul működő modellválasztó rendszer és a váratlanul eltűnt korábbi verziók – nagyban hozzájárult a negatív visszhanghoz. Ezek a problémák félrevezették a felhasználókat, hiszen sokan valójában nem is a megfelelő modellt használták, amikor problémákat tapasztaltak.
Érdekes kérdés, mi is változott valójában: az automatizált útválasztó rendszer célja, hogy minden feladathoz a legjobban illeszkedő modellt válassza ki, elvileg anélkül, hogy a felhasználónak ezt magának kellene eldöntenie. Ez újszerű, de tele van még gyerekbetegségekkel – sebesség és hibák terén egyaránt. Ugyanakkor az új modell jelentős előrelépéseket mutat kutatási és tartalomkészítési feladatoknál, jobb érvelési képességekkel és pontossággal.
A bevezetés kapcsán érdemes elgondolkodni azon, mennyire reálisak a felhasználói várakozások egy ilyen bonyolult technológia evolúciójával kapcsolatban. Vajon mennyit számít a felhajtás, és hogyan alakul a vélemények hullámzása, amikor egy AI-modell fokozatosan kiforrja magát?
