Az újonnan bemutatott GPT-5-ös modell promptolási nehézségeire fókuszál a videó, kiemelve, hogy a megszokott, rövid utasításokkal gyakran irreális vagy haszontalan eredmények születnek. A bemutató különböző példákon keresztül mutatja be, hogyan válaszol a modell egyszerű, hétköznapi kérésekre, például egy találkozó előkészítésére, majd rámutat arra, milyen megalapozatlan feltételezéseket gyárt.
Részletesen elemzi a metapromptok használatának előnyeit: ezek a speciális szerkezetű utasítások abban segítenek, hogy a GPT-5 pontosabb, strukturáltabb és a felhasználó számára hasznosabb válaszokat adjon. A metaprompt képes tisztázni a célokat, a válasz formátumát, illetve azt is, hogy milyen szerepkörből kell vizsgálni a feladatot, megelőzve ezzel a mesterséges intelligencia túlfeltételezéseit vagy túlzott általánosításait.
A videó számos fő elvet taglal, például a pontos szerkezet és egyértelmű elvárások fontosságát, a többféle modellből álló architektúrát, az ütköző szándékok káros hatásait, illetve azt, hogy a GPT-5 rendszerint teljesíteni akar – ezért sokszor fontosabb az irányítás, mint a hagyományos, párbeszédalapú kommunikáció. Az előadó végigvezeti a nézőt azon, hogyan lehet világos célokat, folyamatokat és kimeneti formát megfogalmazni egy promptban, illetve miként célszerű kezelni a bizonytalanságot és a lehetséges korlátozásokat is.
Felmerül a probléma, hogy a GPT-5-öt leginkább nagyobb szakértelmet igénylő irányítási módszerekkel lehet optimálisan használni, miközben a hétköznapi beszélgetésre kevéssé alkalmas – vagy legalábbis oda más modelleket érdemes választani. A videó közben arra is kitér, hogyan lehet a prompt szerkezetességével „power steeringet” adni ennek a nagy teljesítményű, ugyanakkor nehezen lassítható modellnek, illetve hogyan segítenek ezek az elvek a rendszeres, produktív használatban.
