Napi szinten egyre több figyelem irányul a GPT-5.4-re, amelyet sokan a jelenlegi legfejlettebb AI-modellként tartanak számon, és a vállalati felhasználás új mérföldköveként emlegetnek. Az elemzés azonban már azzal kezdődik, hogy egy egyszerű kérdésen – „gyalog vagy autóval menjek a közeli autómosóig?” – a különböző modellek (GPT-5.4, Claude Opus 4.6, Gemini 3.1 Pro) mennyire ellentmondóan és eltérő színvonalon válaszolnak.
A szerző különböző, valós világot szimuláló teszteken, vak értékeléses módszerrel hasonlította össze az élvonalbeli AI modelleket. A GPT-5.4 egyes területeken kiemelkedően, máskor meglepően gyengén szerepelt, különösen ha nem a megfelelő (‘thinking mode’) módban futtatták, ami felveti a tömeges, hétköznapi felhasználás kihívásait és veszélyeit.
A videó részletesen feltárja, hogy mely esetekben teljesít jól vagy rosszul a GPT-5.4, és melyek azok a tipikus „AI-hibák”, például mikor szemrebbenés nélkül bekerül egy Mickey Mouse nevű tesztügyfél az adatbázisba, vagy túl sok érvénytelen adattal dolgozik a rendszer. Ez rávilágít arra, hogy az infrastruktúra iránti preferencia mennyire el tudja vonni a figyelmet az adatminőség és a valós döntéshozás szempontjairól.
Külön karaktert ad a GPT-5.4-nek az a képesség, hogy kivételesen jól kezel összetett, hosszú távú, strukturált üzleti feladatokat, nagy mennyiségű adatot, változatos fájltípusokat. Ugyanakkor sajátossága, hogy a feladatokat gyakran csak „végrehajtandó folyamatnak” tekinti, nem pedig problémának, amit értenie vagy mérlegelnie kellene. Ez különösen hangsúlyos, amikor összehasonlítja az Opus 4.6-tal vagy Geminivel szembeni előnyöket és hátrányokat.
Felvetődik az is, hogy az agentikus rendszerek – vagyis a hosszú távon autonóm módon futó AI-munkafolyamatok – fejlődése milyen irányba viszi az egész iparágat, és hogy a GPT-5.4 már most is ezek alapjaként pozicionálja magát. Az OpenAI stratégiája és a jövőbeli irányok, a vállalati vagy egyéni munkafolyamatokra gyakorolt hatások szintén kitüntetett szerepet kapnak.
