Képzelj el egy olyan mesterséges intelligenciát, amely nem csupán gyors válaszokat ad kérdésekre vagy kódokat generál, hanem teljes, működő projekteket hoz létre szinte egyetlen lépéssel. Az OpenAI új, GPT 5.2-es modellje éppen ilyen: képes komplex szimulációkat, 3D-s játékokat és vizuális bemutatókat készíteni, miközben a felhasználó csupán egy promptot ad meg.
A videó betekintést nyújt a GPT 5.2 működésébe, demonstrálva például egy Conway-féle életjáték-szimulációt aszteroidabecsapódásokkal, részletes vezérlőpanellel és valósághű 3D környezettel. Ezen kívül egy városi rombolós játék fejlesztésének eredményeit is megmutatja, ahol az MI önállóan programozza le a szerkezetet: a játékos repülhet, lőhet, pontokat gyűjthet, és különféle fegyvereket használhat.
Felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia ilyen szintű fejlődése mennyire forgathatja fel a munka világát. A GDP-alapú benchmark révén mérik, hogy az AI-modellek valódi, gazdaságilag értékes projekteket mennyire képesek teljesíteni az emberekkel összehasonlítva. Az eredmények drámai ugrást mutatnak: a gép egyre gyakrabban ad jobb vagy egyenértékű teljesítményt tapasztalt iparági szakemberekhez képest.
Milyen következményekkel járhat mindez a munkaerőpiacra? Milyen új dilemmákat vethet fel a költség- és hatékonyságnövekedés az ipari szférában? A videó olyan szakértői véleményeket idéz, amelyek szerint az MI fejlődési íve most fordul át abba az irányba, ahol már a legtöbb munkahelyet is komolyan veszélyeztetheti a gépi intelligencia.
A bemutatott példák mellett a videó azt is bemutatja, miként formálhatja át ez a technológia a teljesítménymérést, a kész projektek auditálását, és azt, hogyan járulhat hozzá akár iparágak teljes átalakulásához, miközben a költségek meredeken zuhannak. Ezek alapján a néző joggal teheti fel a kérdést, hová vezet a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlődése, és mik az igazi tétjei ezeknek a változásoknak.
