Görögország és Izrael a 2024 augusztusában aláírt, 3 milliárd euró értékű védelmi megállapodással új fejezetet nyitott a két ország katonai együttműködésében. Az „Achilles pajzs” elnevezésű légvédelmi rendszer három kulcsfontosságú elemet tartalmaz: a David Sling, a Spider és a Barak MX rendszereket, amelyek változatos légi fenyegetések ellen nyújtanak védelmet.
A katonai fejlesztések hátterében súlyosbodó területi viták állnak Törökországgal. Görögország törekvéseit egyszerre hajtja az általános európai biztonsági helyzet, az USA NATO-tagokra nehezedő nyomása és Törökország tengerjogi törekvései. Ezek a lépések Izrael számára is relevánsak, hiszen saját viszonya Ankarával régóta feszült, amit újabb incidensek is mélyítenek.
Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke felvetette egy úgynevezett „hexagon szövetség” ötletét, amelybe Görögország mellett India, Ciprus és különböző arab, afrikai és ázsiai országok kapcsolódnának be, ellenpontozva a török–szaúdi vezetésű Mekka szövetség törekvéseit. A felmerülő kérdések között szerepelhet, hogy valódi katonai szövetségről, vagy csak laza, stratégiai exportmegállapodásokról van-e szó.
A témát körüljárva megjelenik a görög–izraeli katonai együttműködés hazai politikai fogadtatása is, hiszen a kapcsolat nemcsak regionális dinamikát befolyásolhat, de belpolitikai vitákat is generál. Az elemzés további érdekes kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, mennyire reális egy ilyen összefogás a Közel-Kelet jövőbeni biztonságpolitikáját tekintve.
