Az elmúlt időszak legnagyobb technológiai vitájában a Google a diákok AI-használata miatt került előtérbe: a vállalat visszavonulót jelentett be, amely során az általános és középiskolai Google-fiókok számára letiltotta a Gemini AI-t, majd a hagyományos keresőelérést is blokkolta. Ez a lépés heves visszhangot váltott ki, többek között politikusok is felszólaltak ellene, zsarolásnak és manipulációnak titulálva a vállalat döntését. Egyesek szerint az AI- és keresőszolgáltatások szoros integrációja csak ürügy arra, hogy ráerőltessék az AI-t az oktatási szektorra.
Miközben a Google az oktatási szoftverei miatt áll viták középpontjában, egy másik nagy technológiai esemény is történt: a Brave, egy népszerű, adatvédelmi központú böngésző ellen több nagy amerikai újság pert indított. A vádak közt szerepel a fizetési fal mögötti tartalmakhoz való hozzáférés engedélyezése, hirdetések helyettesítése saját felülettel, valamint AI-cégek számára történő tartalomértékesítés. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Brave kereső API-t árul cégeknek – hasonlóan, ahogy a Google is teszi –, azonban a hirdetésblokkolás kérdése új színt visz az ügybe, főleg az újonnan megjelent, reklámba rejtett kémprogramok miatt.
Eközben a Google biztonsági részlege egy óriási botnetet számolt fel, amely több mint 1,3 millió Android TV-t érintett. A fertőzést egy kínai gyártó, a Video Strong Technology firmware-jébe épített hátsó ajtó tette lehetővé. Ez a hátsó ajtó nemcsak hirdetési csalásokra, hanem további malware letöltésére és felhasználói netforgalom átirányítására is szolgált.
A kriptovilágban a Binance részleteket közölt arról, miként hajtotta végre a hírhedt észak-koreai hackercsoport, a Trader Traitor a több milliárd dolláros támadást. Kreatív társadalmi manipuláció, célzott támadások, valamint mérgezett szoftverek letöltése is része volt a kifinomult akciónak, amely számos kérdést vet fel a digitális személyi biztonság és a társadalmi magány kapcsán.
Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman a közösségi médiában próbálta meg elbagatellizálni a memóriával kapcsolatos kijelentései körül kialakult botrányt, míg az Apple az App Store-os randizós és AI-társkereső alkalmazásokra vezette be a 18+-os korhatárt. Mindeközben Kínában robotokat teszteltek egy 24 órás kihívás keretében egy sanghaji boltban, bemutatva a kiskereskedelem automatizálásának előretörését.
