1513-ban Juan Ponce de León partra szállt La Floridában, és hajóival egy rejtélyes tengeri áramlattal találkozott, amelyhez sem a kedvező szelek, sem a hajósok tapasztalata nem volt elegendő. Ez volt az európaiak első dokumentált találkozása azzal, amit ma Golf-áramlat néven ismerünk.
A Golf-áramlat évszázadokon át meghatározta az Atlanti-óceán történelmét: befolyásolta a hajózási útvonalakat, a kalózkodást, a halászatot, és hozzájárult a háromszögkereskedelem kialakulásához. Benjamin Franklin munkássága révén kezdte a tudomány behatóbban vizsgálni az áramlatot, és feltérképezni annak pontos irányát, jellemzőit.
A Golf-áramlat meleg trópusi vizeket szállít északra, jelentősen befolyásolja Európa klímáját – különösen Észak-Európában teszi lehetővé a mérsékelt éghajlatot ott is, ahol másképp extrém hideg uralkodna. A tudósok ma is vitatják, hogy az áramlat erősödik vagy gyengül, de abban egyetértenek, hogy változásai komoly hatással lehetnek a földi éghajlatra és az emberi civilizációra.
Különleges földrajzi képződmények alakítják az áramlat útját, néhány ponton például jelentős a tengeri élővilág. Olyan kérdések merülnek fel, mint hogy mi hajtja valójában az áramlatot? Milyen kapcsolat van a globális felmelegedéssel, és milyen katasztrófákhoz vezethet, ha változik a Golf-áramlat? Szakértők és klímakutatók vizsgálják, milyen súlyos következményekre számíthatunk, ha a rendszer túlzottan eltolódik vagy összeomlik.
