Az 1980-as évek egyik legmeglepőbb slágerének történetét ismerhetjük meg, amely szokatlan zenei megoldásokkal vált legendává. A Golden Brown című dal szerkezete mind ritmusában, mind harmóniavilágában eltér a megszokott popzenei formáktól, miközben a refrén hiánya és az egyedi, csembalós riff is karakteressé teszi.
A szám sikere nem volt egyértelmű: a 13/8-as lüktetés, a csembaló meghatározó szerepe, illetve a dalszöveg rejtett, majd nyilvánossá vált témája jelentős vitákat kavart a kiadónál. Mégis, a dal hamar a slágerlisták élére került, ami felveti a kérdést: miként képes egy ennyire formabontó szerzemény áttörni a közízlést?
A videó kitér a kompozíció hangszerelésének részleteire is, például arra, hogy két billentyűs hangszert – csembalót és szintetizátort – ötvöztek az emblematikus hangzás megteremtéséhez. Külön érdekesség, hogy a basszust is szintetizátorral játszották fel, mivel a zenekar basszusgitárosa nem tudott alkalmazkodni az aszimmetrikus ütemhez.
Felvetődik a kapcsolat más híres, különös ritmikájú dalokkal – például szóba kerül a Take Five, és a klasszikus rocktörténetből is hoz példákat a billentyűs hangszínek szerepének bemutatására. Ezekből az elemekből kirajzolódik, mennyi kreatív döntés áll egy-egy ikonikus sláger mögött, és hogy a merész zenei megoldások milyen hatással lehetnek egy zenekar arculatára és örökségére.
