Az alkotás egy különleges Godzilla-filmet mutat be, amely közvetlenül folytatja a korábbi, Oscar-díjas Godzilla Minus One történetét. A történet 1949-ben játszódik Japánban, a második világháború befejezése után két évvel – az ország még mindig a háborús és Godzilla által okozott traumák utóhatásaival küzd.
Új fenyegetés üti fel a fejét már az első jeleneteknél, aminek következtében Godzilla ismét visszatér, felkavarva a japán társadalom életét. Jelentős hangsúly kerül a túlélő emberi szereplők életére, akik közül többen már az előző részből ismerősek, például Kuici Shikishima pilóta, felesége Nuro, illetve az új szereplőként megjelenő Murakami tudós. A szereplőkön keresztül a film több párhuzamot von a világháborús múlt, az atomkorszak és Amerika beavatkozása között – ezek a témák új értelmezést adnak a cselekménynek.
Egyedülálló vizuális élményt ígér a film, hiszen IMAX formátumban forgatták, ami magas színvonalú látványvilágot és intenzív hanghatásokat eredményez. A kritika szerint a speciális effektusok a franchise történetének egyik legkiemelkedőbbjei, és bátran versenyeznek a hollywoodi produkciókkal is.
Érdekes kérdés, hogy a nézők mennyire fogadják el a hangsúlyos emberi drámát és a ritkább akciójeleneteket, hiszen a film tempója más, mint a nyugati Godzilla-adaptációké. Az alkotás számos témát vet fel: poszttraumás feldolgozás, kollektív emlékezet, család, áldozathozatal és nemzetközi kapcsolatok az 1940-es évek végén. Érdemes megfigyelni, hogyan reflektál Tekashi Yamazaki rendező Christopher Nolan Oppenheimer című filmjére is – ezzel tovább árnyalva a történelmi és emberi vonatkozásokat.
