A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 33 perc

Globális nyersanyagpiacok átalakulása: réz, urán, arany és platina a fókuszban

A globális réz-, urán-, arany- és platinapiacok jelentős átrendeződésen mennek keresztül, amelyek mögött összetett gazdasági, politikai és technológiai folyamatok húzódnak meg. A műsor szereplői a legérdekesebb összefüggéseket, rejtett mozgatórugókat és jövőbeli kockázatokat elemzik.

Az interjúban a réz, urán, platina és arany piacain zajló figyelemre méltó elmozdulásokat járják körül, kiemelve, hogy a globális ellátási láncokat és árakat jelenleg rendkívül összetett politikai és gazdasági tényezők befolyásolják. Elsőként a réz kerül fókuszba: az USA által bevezetett 50%-os importvámok, valamint a világpiaci kínálat szűkülése miatt példátlan árkülönbségek, logisztikai torlódások és a globális árképzés torzulásai alakultak ki. Az is felmerül, hogy ezek a vámtarifák mennyire maradnak tartósan érvényben, illetve mennyiben jelentenek önálló globális árképzési rendszert.

Az uránpiacra áttérve szóba kerül, hogy a spot árfolyam jelentősen ingadozik, de az iparág nagy szereplői és az erősebb tőzsdei vállalatok a gyengébb napokon is viszonylag stabilak maradtak. Felmerül a kérdés, mi lehet a következő árfolyam-robbanás katalizátora: újabb utility-szerződések, geopolitikai kockázatok vagy spekulatív hullámok? Emellett szó esik a befektetési stratégiák kialakításának szempontjairól, különös hangsúlyt kapva a politikai kockázatkezelés és a földrajzi diverzifikáció kérdéseire.

Központi témát képeznek a központi bankok aranyvásárlásai is, amelyek egyre inkább közvetlenül a helyi bányákból, dollármentesen zajlanak, ezzel megkerülve a hagyományos globális elszámolási rendszereket. Ezt a folyamatot számos országban – főleg Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában – tapasztalni, és felvetődik, hogyan alakítja át ez a lépés az arany árfolyamának globális dinamikáját és a jegybanki tartaléképítési versenyt.

Végül a platina és a társ fémek példátlan idei emelkedése kerül szóba, ami mögött az interjúalany szerint összetett, részben ismeretlen okok állhatnak. Felvetődik, hogy az árrobbanás inkább az ipari felhasználástól, mintsem makrogazdasági tényezőktől vagy monetáris trendektől függ, illetve potenciális ellátási feszültségek is szerepet játszhatnak.

További érdekes kérdésként jelenik meg a fiatal befektetői generációk megjelenése a hagyományos nyersanyagpiacokon, valamint a digitális eszközök és kriptoeszközök hatása a befektetői szemléletváltásban.