Sok országban magától értetődőnek tűnik, hogy az élelmiszerboltok polcai mindig tele vannak, és óriási választék áll rendelkezésre húsból, zöldségből vagy tejtermékekből. Ennek hátterében azonban intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, globális ellátási láncok és bonyolult szállítási rendszerek állnak, amelyek jelentős környezeti hatással járnak.
Az élelmiszer-termelés és -export egyik érdekes példája Kenya, ahol többek között a Vegpro vállalat tonnaszám szállít zöldségeket Európába. A farmerek olyan zöldségfajtákat termesztenek, amelyek sokszor nem is részei a helyi étrendnek, és elsősorban exportcéllal nevelik őket. Közben a hagyományos közösségek, mint a maszájok, a klímaváltozás és az erőforrások átcsoportosítása miatt veszítik el hagyományos megélhetési forrásaikat.
Az exportorientált mezőgazdaság nem csak a zöldségfélékre korlátozódik: a Viktória-tóból származó nílusi sügér jelentős részét is Európába exportálják, miközben a helyi halállomány csökken, és egyre több halfarm jelenik meg a régióban, hogy kielégítse az otthoni keresletet.
Eközben a világ más pontjain, például az Egyesült Arab Emírségekben, mérnöki és technológiai újdonságok bevetésével próbálják megoldani az élelmiszer-önellátás problémáját a sivatagban. Óriási zárt üvegházak, vertikális farmok, fejlett öntözési rendszerek fokozzák a hatékonyságot, miközben a víz és a takarmány jelentős részét külföldről szerzik be.
A dokumentumfilm végigkíséri azokat a logisztikai folyamatokat és gazdasági viszonyokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a trópusi mangó vagy a kelet-afrikai halak néhány napon belül európai szupermarketek polcaira kerüljenek. Érdemi kérdésként vetődik fel, hogy a globális élelmiszerrendszer átalakítható-e fenntarthatóbb, igazságosabb irányba, miközben a helyi közösségek, a környezet és a globális piac igényei egyaránt jelen vannak.
