A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 28 perc

Globális adósságlavina: mit jelent a kormányzatok számára?

Rekordméretűre nőtt a globális kormányzati adósság, miközben a piacok és a szakértők egyre komolyabban aggódnak a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés miatt.

Az elmúlt huszonöt év során a kormányzati adósság világszerte meredeken emelkedett, és várhatóan év végére meghaladja a 100 billió dollárt. Egyes fejlett államokban az államadósság a GDP-hez viszonyítva már elérte a második világháború utáni szinteket is.

A hitelfelvételi hullám mögött több egymást követő válság áll, például a globális pénzügyi válság, a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború. Bár a kamatok mostanra meredeken nőttek, ez nem akadályozta meg a kormányokat abban, hogy tovább költekezzenek. A költségvetési hiányok világszerte újra nőnek, amit a választási ígéretek, a klímaváltozás elleni kiadások és a növekvő katonai költségek is mozgatnak.

Az államkötvény-piacokon figyelemre méltó fejlemények zajlanak: az Egyesült Államokban és Japánban is jelentősen emelkedtek a hosszú lejáratú államkötvények hozamai, ami a befektetők növekvő aggodalmait tükrözi. A japán helyzet különösen kiélezett, hiszen az elöregedő társadalom, a tartós gazdasági stagnálás és a magas adósságszint együttesen nehezítik a kilábalást.

Az USA-ban és más országokban a költségvetési politika is éles politikai viták tárgya: vitatott, hogy a tervezett költségcsökkentések és adóintézkedések elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy a gazdasági növekedés felülmúlja az adósság növekedését, vagy éppen ellenkezőleg, az új intézkedések tovább emelik az adósságterhet.

Szó esik a kormányzati deficit finanszírozásában részt vevő befektetőkről is, köztük nyugdíjalapokról, jegybankokról és külföldi államokról. Kiderül, hogy a költségvetési költések jelentős részét a kötelező kiadások, például az egészségügy és a nyugdíjprogramok teszik ki, miközben az adósságszolgálat költségei is rekordot döntenek.

A nemzetközi szervezetek, például az IMF, egyre sürgetőbbnek látják a költségvetési kiadások visszafogását vagy a bevételek növelését, hiszen a növekvő adósságállomány globálisan is pénzügyi kockázatot jelenthet. Érdekes kérdéseket vet fel, hogy melyek a kormányzati eladósodottság okai, meddig fenntartható ez a tendencia, és milyen következményei lehetnek világgazdasági szinten.