Az utóbbi időszakban rendkívüli fejlemények történtek a mesterséges intelligencia (AI) világában. Egyre intenzívebbé válik a gigawatt méretű adatközpontok építéséért folyó verseny, amelyek akár néhány éven belül működésbe léphetnek. Olyan cégek, mint az OpenAI, Google, Microsoft, Meta és Amazon, példátlan összegeket fektetnek be AI-infrastruktúrájuk kiépítésébe, új generációs adatközpontokat terveznek, amelyek közül néhány rekordidő alatt elkészülhet.
Az adatközpontok fejlesztése mellett jogi és gazdasági kérdések is egyre hangsúlyosabban jelennek meg. Az Epic AI részletes riportokat publikál az iparági helyzetről, míg az OpenAI és a New York Times között éles konfliktus bontakozott ki a felhasználói adatok és a szerzői jogok kapcsán. A New York Times keresetet nyújtott be az OpenAI ellen, adatvédelmi és jogsértési aggályokra hivatkozva, illetve szeretné elérni, hogy az AI-cégek ne szolgáltathassanak ingyenes hozzáférést tartalmaikhoz.
Egy jelentős befektető, Michael J. Burry – aki korábban a lakáspiaci válságot is megjósolta – az AI-ipar körül kialakult „buborékról” beszél, és jelentős tőzsdei short ügyleteket kötött olyan technológiai óriások ellen, mint az Nvidia és a Palantir. Burry gyanúja szerint a cégek mesterségesen hosszabbítják meg az infrastruktúra eszközök értékcsökkenési idejét, amivel szerinte túlnyomják a pénzügyi eredményeket.
Közben a videó kitér az AI pozitív üzleti hatásaira is: tanulmányok kimutatják, hogy a generatív AI alkalmazása az elektronikus kereskedelemben érdemben javítja a termelékenységet és a vásárlói élményt, például intelligens chatbotok, fordítások és termékleírások segítségével. Végül megjelenik az AI és a kormányzati szereplők kapcsolata, illetve felmerülnek a szabályozással és etikai felelősséggel járó kihívások is.
