A nemzetközi politika fókuszpontjává váltak a nyersanyagok, amelyek létfontosságúak az AI infrastruktúra kiépítéséhez. Egyre fokozódik a nemzetek közötti verseny, hogy megszerezzék azokat az anyagokat és energiaforrásokat, amelyek nélkül lehetetlen a mesterséges intelligencia technikai fejlődése.
Az olyan fémek, mint a réz, alumínium, lítium, kobalt és szilícium, mind növekvő keresletet tapasztalnak 2030-ra, míg a nemesfémek árfolyama már 2025-ben rekordokat dönthet. Ezek az anyagok azonban nemcsak technológiai értelemben, hanem befektetési szempontból is előtérbe kerülnek. Turbulens időkben a befektetők biztonságos menedékként tekintenek rájuk.
Geopolitikai feszültségek is éleződnek: szuperhatalmak minden eddiginél nagyobb lépéseket tesznek, hogy biztosítsák stratégiai erőforrásaikat – akár saját határaikon túl is. Egyre egyértelműbb, hogy az AI globális versenyében a sikert azok az országok érhetik el, amelyek kezében vannak ezek a kulcsfontosságú források.
Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és más államok között titkos és nyílt konfliktus zajlik a nyersanyagok feletti ellenőrzésért – legyen szó a lítiumháromszögről Dél-Amerikában, vagy az értékes ásványokról Grönlandon és Ukrajnában. A technológiai fejlődés mellett tehát egy világméretű gazdasági és politikai verseny is kibontakozik, amely alapjaiban formálhatja át a globális piacokat és az erőviszonyokat.
Továbbá kevésbé ismert fémek, például a gallium vagy a germánium is előtérbe kerülnek, hiszen ezek nélkülözhetetlenek a chipgyártás vagy a katonai technológiák számára. A befektetők egyre inkább felismerik a nyersanyagok portfólió-diverzifikáló szerepét, és várhatóan új trendek jelennek meg a piacokon.
