Az élővilág sokféleségének megőrzése előtt álló kihívások egyre sürgetőbbé válnak a gyorsuló kihalási hullám, az élőhelyek eltűnése és a klímaváltozás következtében. Az új biotechnológiai eszközök, például a génszerkesztés, a klónozás és a mesterséges intelligencia alkalmazása radikálisan átalakíthatja a természetvédelem hagyományos szemléletét.
Fókuszba kerül az, hogy a konzervatív megközelítés sokszor nem elég: az ökoszisztémák helyreállítása és a fajok fennmaradása érdekében aktívabb, beavatkozó stratégiákra lehet szükség. Például a korallzátonyok jövője világszerte kétségessé vált, miközben a kutatók azon dolgoznak, hogyan lehet géntechnológiával ellenállóbbá tenni a korallokat a felmelegedő óceánokban.
Az interjúban szó esik a természetvédelem és a géntechnológia találkozásának etikai, társadalmi és gyakorlati dilemmáiról is. Hogyan oldható meg az, hogy a legfejlettebb biotechnológiai eljárások összehangoltan működjenek együtt a hagyományos beavatkozási módszerekkel? Szükség lesz-e széles körű társadalmi elfogadásra és új szabályozási keretekre ahhoz, hogy az adaptív génmódosítás, mesterséges hús vagy klónozás ismét változatos élővilágot teremtsen bolygónkon?
Külön figyelmet kapnak a biotechnológiai innovációk – mint például a sejtkultúrával előállított hús vagy a szintetikus biológiával tenyésztett halfajok – jövőbeni szerepei mind a természet, mind az ember hasznára. De vajon hogyan lehet áttörni a társadalmi és szabályozási ellenállást a bioengineering területén, és mik lehetnek a következő lépések ennek a gyorsan fejlődő tudományágnak?
