Az előadás második része arra világít rá, miként formálódik át a gazdasági részvétel lehetősége a munka automatizálásának előretörésével. Különböző társadalmi csoportokat, mint a fogyasztókat, vállalkozásokat, kormányzatot és bankokat, elemzi abból a szempontból, hogy az automatizálás alapjaiban forgatja fel az eddig megszokott motivációikat és működési elveiket.
A központi kérdés a „gazdasági ügynökség paradoxona”: hogyan tud továbbra is fennmaradni a fogyasztói kereslet, ha a munkából származó jövedelem radikálisan visszaesik, és ezáltal a lakosság vásárlóereje is csökken? Az előadás keresi, milyen új elosztási mechanizmusok és tulajdonszerzési lehetőségek tudják helyettesíteni a hagyományos bérjövedelmet, illetve hogyan alkalmazkodhatnak az államok és intézmények ehhez a kihíváshoz.
Felmerül a kérdés, hogy az univerzális alapjövedelem megoldhatja-e ezt a kihívást, de több lehetséges gyengeségét is vizsgálja, például a központi kontroll, a piaci torzítások, az infláció vagy az adóelkerülés veszélyét. Alternatív modellekként vagyonalapú elosztási rendszerek, közösségi tulajdonosi megoldások, valamint decentralizált, piacalapú eszközök is bemutatásra kerülnek.
Külön hangsúlyt kap, milyen szerepet tölthetnek be a bankok és a megyék (counties) az átalakuló gazdasági struktúrában, és miként segíthetnek abban, hogy az átlagemberek számára is elérhető maradjon a gazdasági részvétel. A videó számos konkrét példán és történelmi párhuzamon keresztül veti fel azokat a gazdasági, politikai és társadalmi dilemmákat, amelyek az automatizálás korában várnak megoldásra.
