Egy űrkaland középpontjában találja magát a néző, ahol egy hétköznapi angol férfi sorsa pillanatok alatt teljesen kifordul a megszokott mederből. A cselekmény a házát leromboló buldózertől indul, és egy csapásra eljut az egész Földet fenyegető veszélyig, miközben fokozatosan felsejlik egy elképesztően abszurd és fekete humorral fűszerezett univerzum.
A játékmenet során a játékos nonszensszel, váratlan fordulatokkal és cseppet sem átlagos logikával szembesül. A szöveges kaland komplex problémákat állít a résztvevők elé, legyen az a legendás Babelfish adagoló automata boszorkányosan trükkös feladványa vagy épp az univerzum közönyének megszemélyesülése. Mindeközben elhíresült karakterek jelennek meg, a melankolikus robot Marvintól az őrülten veszélyes űrlényekig, akik mind hozzájárulnak a történet szürreális atmoszférájához.
Különös hangsúlyt kapnak azok az apró, valóságban is kézzel fogható tárgyak, amelyeket a játék csomagolásában találhattak a rajongók. Ezek segítettek emlékezetessé és interaktívvá tenni az élményt, sőt, tovább mélyítették a játék világát. Egy-egy döntésnek súlya van, a kudarc pedig gyakran csak egy váratlan lépésnyire van, így humor és kitartás nélkül keveseknek sikerül teljesíteni a galaktikus kihívásokat.
Felvetődik a kérdés, hogy miként kapcsolódik össze az interaktív fikció mesteri szintű írása a technológiai újításokkal, és hogyan válhatott egy szöveges kaland az egyik legikonikusabb videojátékká a maga korában. Mi lehet az oka annak, hogy ennyi idő után is legendás helyet foglal el a rajongók szívében?
