Frank Lloyd Wright munkásságát több mint 500 épület és 33 állam határozza meg; ő adta Amerikának saját építészeti hangját. Világlátása szerint a ház nem pusztán helyet foglal el a tájban, hanem abból nő ki, szerves részeként a természetnek.
A filmben bemutatott projektek rávilágítanak arra, hogy Wright mennyire együttműködő partnerré tette a környezetet az építészetében. Művei nem egyszerűen bekapcsolják a természetet a beltérbe, hanem egyfajta folytonos párbeszédet teremtenek a kint és a bent között.
Phoenix sivatagi éghajlata különösen inspiráló közegként szolgált Wright számára, ahol a tájjal harmóniában születő struktúrák sajátos városi identitást teremtettek. A David és Gladys Wright-ház a sivatagi tervezési filozófia egyik markáns példája: az épület spirális kialakítása nemcsak vizuális élmény, hanem a generációk közti folytonosság szimbóluma is.
A közösségi együttélés témája is előkerül, amikor a Pleasantville-i Eonia lakóközösség életébe pillanthatunk be. Az itt készült lakóházak egyedi, természetközeli formavilága és a beépített bútorok jól tükrözik Wright azon törekvését, hogy otthonai a természettel összhangban, de a közösséget is szolgálva készüljenek el.
Torontó nagy lakóházának íves formái, anyaghasználatának kontrasztjai és a nap járásához igazított térszervezés ismét újabb arcát mutatják annak, hogyan igyekezett Wright belakhatóvá, élhetővé és a természettel mély kapcsolatban állóvá tenni az amerikai otthont. Miközben konkrét példákat láthatunk, a videó olyan kérdéseket vet fel, mint: Miért fontos a környezethez illeszkedő építészet? Hogyan befolyásolja a természetes anyaghasználat és a térszervezés a mindennapi életet, közösségeket, családokat?
