Spanyolország múltjának sötét fejezete, Francisco Franco diktatúrája napjainkban is a politikai és társadalmi viták középpontjába került. Fiatalok egy csoportja, akik sosem éltek át diktatúrát, idealizálják az egykori vezért, miközben nosztalgiával tekintenek az autoriter rendszer rendjére és hagyományaira.
Közben mások, akik családtagokat veszítettek vagy személyesen szenvedtek a diktatórikus rendszer alatt, mély fájdalommal próbálják feltárni a múlt elhallgatott bűneit. Több százezer áldozat neve és sorsa máig ismeretlen a tömegsírokban, miközben a történészek, archeológusok és családtagok az igazságért és tisztázásért küzdenek.
Az országot továbbra is megosztja a Franco-korszak öröksége: a posztfasiszta eszmék újraéledése mellett az emlékezetpolitika is harcok terepe. Tanárok, túlélők és aktivisták azt vetik fel: vajon lehetséges-e a történelmi megbékélés, ha a múltat és annak traumáit máig nem sikerült teljességgel feldolgozni?
Különösen aggasztó jelenség, hogy a fiatalság körében újra népszerűvé válnak a szélsőjobboldali, autoriter gondolatok. Mi áll ennek hátterében? Hogyan befolyásolja az oktatás, a történelemhamisítás és a közösségi médián terjedő propaganda a fiatalok értékrendjét?
