Franciaország költségvetési válsága egyre súlyosabb problémává válik, amit most új költségvetési javaslatok és szigorú megszorítási lehetőségek kísérnek. A legújabb tervek között felmerült két közismert munkaszüneti nap eltörlése is, amely azonnali felháborodást váltott ki a médiában és a közvéleményben.
A költségvetési hiány az elmúlt években kiszámíthatatlanul alakult; a gazdasági növekedés lelassult, ezért az adóbevételek elmaradtak az elvárttól, és ez tovább szélesítette az államháztartás hiányát. Az ország eladósodottsága elérte a GDP több mint 110 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas érték.
A politikai patthelyzet szinte lehetetlenné teszi a szükséges költségvetési reformokat: a kormány nem tud tartós többséget szerezni semmihez, folyamatosan különféle kormányfők váltják egymást, és gyakoriak a törvényhozási válságok, bizalmatlansági indítványok is.
A piacok bizalmatlansága miatt Franciaország kötvényeinek hozama most először két évtizede meghaladja az olasz államkötvényekét. Az ország számára a hitelfelvétel jóval drágábbá vált, ami egyre nagyobb nyomást helyez az államháztartásra. Ez a feszült gazdasági helyzet komoly kérdéseket vet fel a francia költségvetési politika jövőjével kapcsolatban, miközben a társadalom továbbra sem hajlandó megszorításokat elfogadni.
