Miért nem halljuk az idegen civilizációk hangját a világegyetemben? A legmerészebb magyarázatok között szerepel mesterséges intelligenciák, fejlett technológiák, vagy akár közömbös, fejlett lények elképzelése is. Ugyanakkor létezik egy sokkal földhözragadtabb elmélet is: lehet, hogy a legtöbb civilizáció egyszerűen kimerítette természeti energiahordozóit, és ezért sosem tudott igazán tartósan felnőni a csillagközi szerephez.
A Fermi-paradoxon egyik lehetséges megközelítése a „fosszilis tüzelőanyag szűrő”. Ez az elképzelés azon alapszik, hogy egy fejlett ipari társadalom kiépítéséhez nagy mennyiségű, könnyen tárolható és szállítható energiahordozóra van szükség, mint amilyen a szén, olaj vagy földgáz. Az azonban szerencse kérdése, hogy ezek a bolygón kialakulnak-e elég nagy mennyiségben, és ha túl gyorsan elhasználják őket, könnyen zsákutcába juthat a fejlődés – újrakezdeni pedig egyre nehezebb.
Részletesen körbejárja a videó, van-e más út az iparosodáshoz. A fa, a szél, a napenergia, sőt a nukleáris energia mind-mind alternatívát nyújthatnak, de felmerül a kérdés, hogy mennyire gyors vagy hatékony ezekkel a haladás. A bolygók kémiai és geológiai adottságai is kulcsfontosságúak: mennyire gyakori a tűz termelése, milyen atmoszférában lehet égetni energiahordozókat, vagy éppen kialakulhatnak-e más típusú, egzotikus energiaforrások is.
A globális összeomlás, az energiaforrások kimerülése és a technológiai újraindulás problémáját is vizsgálja az anyag. Megválaszolatlan kérdésként hagyja nyitva: a civilizációk valóban elakadhatnak az energiahiány miatt, vagy mindig akad újabb kreatív kiút – akár nagyon eltérő erőforrásokkal, mint a miénktől teljesen különböző világegyetemekben?
