Az iparág két legnagyobb szereplője, az OpenAI és az Anthropic, pillanatokon belül egymás után jelentette be vadonatúj fejlesztéseit: az Opus 4.6 modellt és a GPT 5.3 Codexet, amelyek reflektorfénybe kerültek. Mindkét labor erőteljesen koncentrál a genetikus kódírásra, ami egyértelmű jele annak, merre tart a technológiai fejlődés.
A felhasználói visszajelzések szerint a Codex modellek eddig kiemelkedően jól teljesítettek a kódolás terén, azonban komoly kritikaként merült fel lassúságuk. Ez radikálisan változhat: a fejlesztők szerint jelentős, akár 25%-os sebességnövekedést sikerült elérniük kevesebb token felhasználásával, amely a gyakorlatban is érezhető lehet.
Lenyűgöző gondolat, hogy a GPT 5.3 Codex korábbi verziója aktívan közreműködött saját utódjának fejlesztésében, önállóan diagnosztizálva és tesztelve önmagát. Ez a fajta autonóm önfejlesztés új dimenziókat nyithat a mesterséges intelligencia fejlődésében, különösen a hosszú távú feladatok és ügynökalapú rendszerek világában.
Praktikus példák is alátámasztják az új modell képességeit: teljesen önállóan generált játékok, weboldalak és különböző professzionális dokumentumok születtek csupán rövid szöveges utasítások alapján. Ráadásul a GPT 5.3 Codex immár képes jobb döntéseket hozni hiányos utasítások mellett is, megkönnyítve a kezdő fejlesztők munkáját.
A gyorsaság és kreatív funkcionalitás mellett a jelentés kitér a kódellenőrzés új generációjára is: bemutatják a Grapile-t, amely ismert nagy cégek (pl. Nvidia, PyTorch) kódját is segíti átvizsgálni, és növeli a fejlesztés biztonságát. Ugyanígy szó esik a megújult Codeex alkalmazásról, amely már testreszabható ügynök-menedzsmentet kínál.
Izgalmas kérdés, hogy az új modellek mennyire lesznek sikeresek a gyakorlati alkalmazásban, illetve mely fejlesztőcsapatok nyernek többet az új funkciókból. Az összehasonlításokból kirajzolódik, mennyire eltérően fejlődnek a rivális rendszerek, különös tekintettel a benchmarkingra és a valós felhasználási eredményekre.
