Jim Farley irányításával a Ford Motor Company komoly kihívásokkal néz szembe, miközben a hagyományos belső égésű motoroktól az elektromos hajtás felé igyekszik átállni. Farley megközelítése újszerű, pragmatikus, és nyitott a versenytársaktól való tanulásra, mindezt egy hatalmas adósságteher és több százezer alkalmazott felelőssége mellett.
Az anyagi nehézségek, a veszteséges elektromos autó divízió és a gyorsan változó piaci környezet extra nyomást jelentenek. Az Egyesült Államokban tapasztalható zöld átmenettel szembeni politikai és társadalmi ellenállás is hátráltatja az EV-átállást, miközben nemzetközi szinten a kínai gyártók előnye és az ellátási láncok problémái tovább nehezítik a helyzetet.
Eközben új gyártási módszerek bevezetése – mint a Universal EV Production System és az alumínium unicasting – lehetőséget ad a Fordnak az elektromos járművek gyorsabb, költséghatékonyabb előállítására. Különös hangsúlyt kap az együttműködés kínai vállalatokkal, valamint a beszállítói és akkumulátorgyártási stratégia átalakítása is. Felmerül a kérdés: vajon az ilyen merész innovációk elegendőek lesznek ahhoz, hogy a Ford megerősödve kerüljön ki ebből a világszintű átmenetből?
A történetben szerepet játszik a Henry Ford által alapított gyártási hagyományok elengedése éppúgy, mint az USA és Kína közötti gazdasági verseny és nyersanyag-függőség. A nézőt elgondolkodtatja, hogy milyen jövő vár a klasszikus autóiparra, és meddig maradhat felszínen egy évszázados márka a technológiai és politikai átrendeződés közepette.
