Az univerzum viharainak tanulmányozása során a film lenyűgöző utazásra viszi a nézőt a marsi porviharokon, a szaturnuszi villámviharokon, a földi szuperviharokon és akár távoli exobolygók extrém időjárási eseményein át. Földi kutatók többek között a marsi porviharokból indulnak ki, összehasonlítva azokat a szaharai porral, amely óceánokon és kontinenseken ível át – néha Európa hófödte hegycsúcsait is elérve. Darwin legendás porgyűjtése, svájci gleccserkutatások és a mikroorganizmusok globális vándorlását is bemutatják, illetve azt vizsgálják, hogyan befolyásolhatják ezek a légköri jelenségek bolygónk ökoszisztémáit.
Az extrém földönkívüli időjárás példáit a Titan metánesői, a Jupiter örök viharai, a Szaturnusz villámló gomolyai, valamint az Uránusz és a Neptunusz űridőjárási szélsőségei szemléltetik. A viharok működésének, keletkezésének és fennmaradásának rejtélyeire keresik a választ bolygókutatók és meteorológusok, összevetve a bolygók eltérő légköri adottságait.
Földi szuperviharok, például ázsiai vagy karibi hurrikánok és múltbéli ősviharok kutatói azt firtatják, milyen hosszú időszakos ciklusok és természeti tényezők vezérlik ezek kialakulását, és milyen kockázatot jelentenek az emberi civilizációra.
Kiemelt helyet kap a Napból származó intenzív napviharok (koronakidobódások) fenyegetése – a tudományos közösség próbálja feltárni a 21. század egyik legsúlyosabb katasztrófa-szcenáriójának alapjait. A film napkutató műhelyekbe, űridőjárás-előrejelző központokba és terepi laboratóriumokba enged betekintést. A kérdés: mennyire vagyunk felkészülve egy olyan eseményre, amely modern világunk technológiáját pár nap alatt megbéníthatná?
Az epizód végigvezet azokon a kérdéseken, hogy miféle rejtett összefüggések húzódnak Földünk sérülékenysége, a Nap és más égitestek időjárási anomáliái között, valamint miért különösen kiszámíthatatlan a földi időjárás, szemben a kozmikus léptékű, de gyakran óraszerűen ismétlődő űrviharokkal.
