Ebben a videóban egy régi szeptikus tartály átalakítása kerül a középpontba, amelyből egy föld alatti túlélő bunkert építenek. A csapat kiválaszt egy megfelelő helyszínt, mérlegelve, hol lehet a legegyszerűbben és a legbiztonságosabban elásni a tartályt, anélkül hogy vezetékeket vagy más infrastruktúrát károsítanának meg. A földmunkák, előkészítés és a szeptikus tartály daruba emelése során számos technikai és gyakorlati kihívásba ütköznek.
A bunkeren belül megkezdik a belső tér kialakítását: padlóburkolatot, szigetelést, világítást, sőt, a kényelmet növelő elemeket (szőnyeg, takarók, asztal, párnák) is beszerelnek. Közben felmerül a létfontosságú túlélő felszerelések (élelmiszer, víz, internet, TV, fűtés) kérdése, valamint a légellátás és biztonság témája is.
Érdekes dilemma, hogy mennyire komfortos, vagy éppen kellemetlen lehet huzamosabb ideig egy ilyen bunkerben élni. Ráadásul viccesen felvetik az esetleges katasztrófahelyzetek forgatókönyveit is: zombi apokalipszis, mesterséges intelligencia, sugárzás, és mindezek kapcsán az elzártság pszichológiai hatásait is megérintik.
A szereplők közben különböző túlélőeszközöket tesztelnek: például egy állítólag törhetetlen hangszórót próbálnak meg elpusztítani, valamint azt is vizsgálják, hogy maga a bunker mennyire bírja a fizikai behatásokat. A humoros, játékos légkör mellett komoly témákat is felvet a videó: mire van szükség egy valódi túlélő bunkernél, hogyan tartsuk fenn a komfortot, mik lehetnek a buktatók egy ilyen projekt során, és meddig lehet egy ilyen helyen elviselni a zárt teret.
