Az anyag azokat a zenei állományformátumokat vizsgálja, amelyeket CD-lemezek digitális archiválásakor érdemes választani. Két fő lehetőséget, a FLAC-ot és a WAV-ot hasonlítja össze, miközben a szerző személyes tapasztalataira és korábbi tesztjeinek eredményeire is kitér.
Felvetődik a kérdés, valóban érzékelhető-e bármilyen hangzásbeli különbség a két formátum között. Technikai szempontból a fájlok bitre pontosan azonos adatot tartalmaznak, így elméletileg a hangzásuk is megegyezik. Mégis akadnak, akik szerint esetlegesen lehet különbség.
Nem elhanyagolható szempont, hogy a WAV nem tömörít, míg a FLAC veszteségmentes tömörítést használ, ezért különböző fájlméretekkel kell számolni. A régi álláspont szerint a nagyobb fájlok jelentette extra helyigény nem jelentett gondot, hiszen a tárhelyek egyre olcsóbbak lettek. Azonban újabban változott a helyzet: a háttértárak ára hirtelen meredeken emelkedett.
Felmerül tehát, hogy érdemes-e változtatni a rippelési gyakorlaton, és melyik formátum lehet hosszabb távon kedvezőbb, figyelembe véve az aktuális gazdasági és technológiai trendeket.
