2023 novemberében egy állásvesztés indította el a szereplőt az új utak keresésében, amikor a hagyományos kapcsolatai és pályázási próbálkozásai nem vezettek eredményre. A sikertelen próbálkozások után a reverse recruiting, vagyis a fordított toborzás koncepciója jelent meg alternatívaként: ebben a modellben az álláskereső fizet a toborzónak, hogy segítse az elhelyezkedését.
Különböző üzleti modellek jelentek meg a piacon: egyes cégek fix havi díjat, míg mások sikerdíjat is kérnek az elért eredmény után. Az ügyfelek számára előny, hogy a toborzók csak akkor kapnak nagyobb díjat, ha valóban sikerül állást találniuk. A hosszabbá vált pályázati folyamat és az erősödő munkaerőpiaci verseny miatt azonban egyre többen keresik ezt a megoldást – főleg a technológiai, pénzügyi és professzionális szektorban dolgozók körében, akiket érzékenyen érintenek a magasabb kamatok és a csökkenő lehetőségek.
Az AI-eszközök és automatizált jelentkezések miatt az álláskeresők ma már gyorsan és nagy tömegben tudnak pályázni, de ez gyakran okoz túlterhelést a munkáltatói oldalon. Megjelenik az a kérdés is, hogy mennyire fair ez a szolgáltatás, ha csak azok élhetnek vele, akik meg tudják fizetni.
Érdekes dilemmát jelent továbbá, hogy mennyire bízhatók ezek a reverse recruiterek, és előfordulhatnak-e csalások, kettős érdekek vagy a pályázók félrevezetése. Több megszólaló kiemeli, hogy nem érdemes kizárólag erre a módszerre támaszkodni, és fontos a háttérellenőrzés: a valódi ajánlások, tapasztalat és referenciák vizsgálata elengedhetetlen.
