A Fisher márkanév egykor a hifi világ szinonimája volt, különösen az 1950-es és 60-as években, amikor a részletgazdag mérnöki munka és az audiofil minőség jellemezte a cég termékeit. Avery Fisher szenvedélye és maximalizmusa tette legendássá az integrált erősítőiket és vevőiket, amelyek közül kiemelkedtek a Fisher 400, 500 és 800 modellek, illetve az olyan csöves erősítők, mint a 101X és a 100B.
Az emlékezetes időkből azonban hogyan juthatott el idáig a cég, hogy neve végül a bolti leárazások között tűnt fel? A szilárdtest technológiák előretörésével a Fisher és néhány vetélytársa – szemben például a Macintosh vagy Marantz márkákkal – komoly nehézségekkel találta szembe magát. A vállalat többször gazdát cserélt: először az Emerson, majd a japán Sanyo vette meg, végül pedig a ’80-as évekre már pusztán egy áruházlánc – Sears – saját márkájaként maradt fenn.
Izgalmas kérdéseket vet fel a videó: hogyan kezdődött a lejtmenet, mely termékek vagy korszakok határozták meg a cég sorsát? Vajon mi az oka annak, hogy egy régi szilárdtest Fisher, például a ritka 800T modell mára újra kuriózummá vált, miközben a legtöbb későbbi Fisher eszközt már alig kellékértéken árulják?
Felmerülnek olyan nosztalgikus élmények is, mint egy egykori Fisher sztereórendszer családi története, melynek hangja már több évtizedes távlatból is emlékek sorát idézi fel. Az összkép árnyalt: a presztízs és a hírnév könnyen elkopik, ha a név mögött már nem húzódik meg a régi minőség, de a márka nemcsak történet, hanem életérzés is lehet – akár előny, akár hátrány sül ki belőle.
