A Final Fight sorozat mindig is kiemelkedő helyet foglalt el a Capcom történetében, különösen az 1989-es első rész után, amely korszakalkotóként vált népszerűvé a verekedős játékok rajongói körében.
Érdekes módon a folytatások útja meglepő fordulatokat vett: a második arcade részre tíz évet kellett várni, a köztes alkotások főként otthoni konzolokra készültek, és még egy különleges NES-variáns is napvilágot látott. Az 1999-es Final Fight Revenge ugyanakkor nemcsak hogy radikálisan megváltoztatta a játékmechanikát, hanem vizuális stílusában is jelentős újításokat hozott, ami sok rajongó számára sokkoló volt.
Ebben az időszakban számos játékfejlesztő törekedett arra, hogy népszerű beat ’em up szériákat egy az egy elleni harci stílusba helyezze át, részben a Street Fighter 2 és a Mortal Kombat sikerének köszönhetően. Felmerül tehát a kérdés: vajon miért érezte úgy a Capcom, hogy érdemes a Final Fight-ot is ebbe az irányba terelni?
A játék 3D-s megvalósítása és a kiválasztott hardver (Sega ST-V/Saturn) szintén újabb vitás pontokat vet fel, hiszen az eredmény nem tudott versenyre kelni kora ikonikus harci játékaival, például a Tekkennel vagy a Soulcaliburrel. Jogos a kérdés: vajon a grafika vagy a játékmenet az, ami igazán számít egy ilyen átalakulásnál?
Final Fight Revenge számos elemében eltér az előzményektől: karakterdizájn, játékmenet, pályatervezés – mind olyan aspektusok, amelyek miatt sokan az egész franchise egyik legvitatottabb darabjának tartják. Hogy ez vajon csak egy kísérleti zsákutca, vagy fontos tanulságokkal bír a játéktörténelem számára, arra a videó csak felvezeti a lehetséges válaszokat.
