A San Franciscóban működő designcég, a Figma történetét egy meg nem valósult felvásárlás határozta meg: az Adobe 20 milliárd dolláros ajánlatát szabályozói aggályok hiúsították meg. Az eredménytelen akvizíciót követően a cég vezetése új stratégiát alakított ki, amelynek része volt az értékelés felülvizsgálata és egy önkéntes kivásárlási program is, amit csak kevesen vettek igénybe.
A válsághelyzet után a Figma független maradt, belső struktúráját stabilizálta, és a dolgozók motivációja jelentős szerepet kapott a további növekedésben. Szó esik a vállalat IPO-járól, amely a technológiai szektor egyik legjelentősebb nyilvános tőzsdei bevezetése ebben az évben, és amelynek eredményeként a vezérigazgató, Dylan Field, immár milliárdos státuszba került.
A riport foglalkozik a hosszú távú javadalmazási csomagokkal is, összehasonlítva a Figma és más technológiai vállalatok vezetőinek részvényalapú ösztönző rendszerét, mint például Elon Musk Tesla-moonshot grantjét. Külön kitér a vezetésen belüli szavazati jogi arányokra, valamint a társalapító Evan Wallace jótékonysági lépésére.
Felmerül a design szoftverpiacon tapasztalható versenyhelyzet, a vállalati hatalom koncentrációja, és a szabályozói szervek szerepe, amelyek igyekeznek a fogyasztók érdekében fékezni a technológiai óriások terjeszkedését.
