Sophia Mulvany előadása rámutat arra, hogy a fiatalokat gyakran kizárják a fontos társadalmi döntésekből azzal az indokkal, hogy túl fiatalok a problémák igazi megértéséhez. Mégis, ők azok, akik nap mint nap tapasztalják és átélik azokat a társadalmi nehézségeket, amelyekről mások sokat beszélnek.
Az előadásban szó esik arról is, hogy a 21. században a modern gondolkodás és újszerű hozzáállás éppen a fiatalokra jellemző. Sophia személyes példákon keresztül világít rá, hogyan formálja az egyéni tapasztalat a társadalmi igazságtalanságok érzékelését.
Külön hangsúlyt kap a lázadó fiatalkori természet, ami elsőre problémásnak tűnhet, de valójában fontos készség az önálló gondolkodás és érzelmi függetlenség kialakulásához. Felmerül a kérdés: miért korlátozzuk, hogy a fiatalok kifejezhessék véleményüket és feszegethessék a határokat?
A beszéd egy felnőtt-fiatal együttműködés szükségességét is felveti. Milyen változásokat érhetnénk el, ha odafigyelnénk a fiatal generáció hangjára, és támogatnánk őket véleményük kifejezésében?
