Az utóbbi időben meredeken emelkedett a harminc év alatti, saját erejükből meggazdagodott milliárdosok száma világszerte. A fiatal alapítók sikereit főként olyan, néhány éve még alig ismert iparágaknak köszönhetik, mint a mesterséges intelligencia, az AI-modellezés vagy éppen a predikciós piacok.
Egyes üzletemberek — például Shane Coplan, valamint a Merkor nevű AI-cég három, mindössze 22 éves társalapítója — gyorsan írtak történelmet, mivel ők lettek ennek a tendenciának az élharcosai. Külön figyelemre méltó az a tény, hogy többen közülük még Mark Zuckerbergnél is fiatalabb korban érték el ezt a státuszt. Mellettük kiemelendő Luana Lopez Laura esete is, aki balettművészként indult, most pedig a világ legfiatalabb női self-made milliárdosa.
A Forbes összeállítása számos példát mutat be olyan startupperekre, akik rekordidő alatt gyarapították vagyonukat milliárdos szintekig. A lista földrajzi változatosságot is jelez: a legtöbben ugyan az USA-ban tevékenykednek, de vannak köztük Svédországban, Libanonban vagy Ausztráliában dolgozó fiatal innovátorok is.
Érdemes elgondolkodni azokon a kérdéseken, amelyek az ilyen villámgyors gazdasági felemelkedéssel járnak: vajon az AI térhódítása miért teremti most a legtöbb lehetőséget a fiatal tehetségek számára, és hogyan változik meg emiatt a globális vagyoni eloszlás? Mik a hosszabb távú társadalmi és gazdasági hatásai annak, hogy egyre több ilyen fiatal milliárdos jelenik meg a piacon?
