Az iráni légtér több órás lezárása és az azt követő újranyitása számos ország figyelmét a térségre irányította. Az utasszállító gépek elkerülték Iránt, a légiforgalom jelentősen módosult. Nyugati országok felszólították állampolgáraikat, hogy sürgősen hagyják el az országot, sőt, amerikai katonai személyzet evakuálásának lehetősége is szóba került.
A feszültséget az iráni rezsim véres fellépése okozta a legnagyobb tiltakozási hullámmal szemben a forradalom óta. Emberi jogi szervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy tömeges, jogellenes kivégzések történnek, és a halálos áldozatok száma továbbra sem ismert pontosan. Ezzel párhuzamosan a katonai beavatkozás lehetősége is napirenden maradt, de az USA elnökének álláspontja folyamatosan változott a lehetséges lépésekről.
Az események középpontjában a kérdés áll: Válaszol-e Amerika katonailag, ha folytatódnak az iráni kivégzések és a tüntetők elleni erőszak? Megoldás vagy további eszkaláció várható? A szakértői megszólalásokban élesen felmerül, hogy mennyire bízható meg az iráni kormányban, illetve hol húzódnak a valódi vörös vonalak az Egyesült Államok részéről.
Folyamatosan napirenden van az iráni nukleáris program, a nyugati kormányok evakuációs intézkedései, valamint a regionális stabilitásra leselkedő veszélyek. Többek között azt is vizsgálják, hogy az ellenzéki mozgalmak támogatása milyen formában képzelhető el, és hol lehetnek hatékony amerikai vagy nemzetközi válaszlépések.
