A Közel-Keleten tovább fokozódik a feszültség, miután Irán elnökének bocsánatkérése ellenére rakéták és drónok csapódnak be a Perzsa-öböl menti országokba. Kuvaitban egy üzemanyagraktár és egy kormányzati épület gyulladt ki, Bahreinben pedig egy egyetem sérült meg, és hárman sebesültek meg rakétatörmelék miatt. Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből is civil áldozatokról érkeznek jelentések.
Az Egyesült Arab Emírségek vezetője szokatlanul kemény hangot ütött meg, kijelentve, hogy országa nem mutat gyengeséget, sőt válaszcsapást is kilátásba helyeznek a térség országai. Közben Katar a diplomácia eszkalációjának veszélyeire figyelmeztet, és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozza, ám láthatóan nem minden ország hallja meg ezt a kérést.
Irán fővárosában, Teheránban a légicsapásokat követően fekete, olajjal szennyezett eső hull, és a város felett sűrű füst és égéstermékek terjengenek. Az izraeli repülőerők amerikai támogatással jelentős infrastrukturális célpontokat – köztük reptereket, olajfinomítókat és üzemanyagraktárakat – támadnak. Az izraeli vezetés egyértelművé tette: céljuk a teheráni rezsim destabilizálása.
A konfliktus elhúzódhat, hiszen Izrael jelentős katonai kapacitással rendelkezik, technológiailag is felkészültek a támadások és az elfogások elhárítására. Felmerül a kérdés: meddig fokozódhat még a válság, lesz-e esély a diplomáciára, vagy a katonai válaszok határozzák meg a térség jövőjét?
