A Fehér Ház és a Harvard Egyetem közötti feszültségek újabb fordulatot vettek, amikor a Trump-adminisztráció közölte, hogy a Harvard súlyosan megsérti a polgári jogok törvényét. A vádak főként arra irányulnak, hogy az egyetem nem lépett fel elég hatékonyan az antiszemita incidensekkel szemben, sőt, egyes esetekben aktív részese volt ezeknek az eseményeknek.
Felmerül a kérdés: milyen lépésekkel próbálkozik a Harvard, hogy visszaszorítsa az antiszemitizmust a campuson? További vita kanyarodik arról, hogy valóban ilyen súlyosak-e az elmarasztaló jelentésben foglaltak, illetve hogy az egyetem csak most, külső nyomásra kezdte el komolyan venni ezeket a problémákat.
A beszélgetés során a szövetségi támogatások visszavonását is megvitatják, felmerülve, hogy milyen társadalmi vagy tudományos következményekkel járhat a finanszírozás megvonása. Az is napirenden szerepel, hogy a politikai és ideológiai nézeteltérések meddig terjedhetnek elnyomó, vagy akár erőszakos formában a kampuszokon, és hogyan lehet garantálni minden hallgató jogait.
Nem csak intézményi szinten zajlanak ezek a harcok: az Egyesült Államokban az utóbbi időszakban növekedett a politikai és ideológiai indíttatású erőszak. Számos példán keresztül mutatják be, miként vált a gyűlölet és a polarizáció mindennapos veszéllyé különböző közösségek életében — mindez komoly kérdéseket vet fel az ország társadalmi kohézióját illetően.
