Az amerikai kormány működésének átalakítása nem kerülte el a Federal Reserve-t (Fed), azaz az amerikai jegybankot sem. Donald Trump elnöksége alatt egyre több politikai nyomás nehezedik az intézményre, amelynek függetlensége alapvető fontosságú a gazdasági stabilitás szempontjából.
Történelmi példák sorakoznak arról, milyen következményekkel járhat, ha a politikai vezetés beavatkozik a monetáris politikába: Nixon elnök nyomására a hetvenes években a Fed elnöke, Arthur Burns kamatot csökkentett, de ennek ára súlyos infláció lett. Ehhez képest Paul Volcker, utódja, határozott fellépéssel helyreállította az infláció elleni küzdelem hitelét.
A mostani helyzet egyik sajátossága, hogy Trump személyesen támadja a Fed vezetőit, és még a jegybankkormányzók elmozdításának lehetőségét is felvetette. Ez felveti a kérdést: mennyire képes megőrizni függetlenségét a Fed a nyilvános és közvetlen politikai nyomással szemben?
A videó példaként hozza fel Törökországot, ahol a politikai beavatkozás súlyos gazdasági válságot okozott. Ezt összeveti az amerikai jogi keretekkel, amelyek ugyan megnehezítik a kormányzati beavatkozást, de nem zárják ki azt teljes mértékben.
Napjainkban különösen élesek az ellentétek: a piacok érzékenyen reagálnak akár a látszólagos politikai nyomásgyakorlásra is, a döntéshozók, elemzők és a lakosság pedig aggódik a Fed hitelességének és a gazdasági stabilitás jövője miatt.
