Hétköznapi ruhadarabjaink múltja sokkal mozgalmasabb és veszélyesebb, mint azt elsőre gondolnánk. A történet a klasszikus stílusokon túl elkalauzol minket hadi öltözetek, társadalmi rangok és ikonikus öltözékelemek eredetéhez.
Érdekes kérdések merülnek fel: hogyan váltak a nevükön ismerős nadrágok, mint a cargo pants, a második világháborús német U-boot legénység szabványos darabjává, miközben eredetileg angol és amerikai fejlesztések voltak? Hogyan igyekeztek a brit katonai tervezők az 1930-as évek körül funkcionális, modern és gazdaságos ruházatot létrehozni, és milyen társadalmi vagy harci szükségletek alakították ezeket?
A gallér történetéből megtudjuk, hogy a középkori páncélzat és a nyak védelme borzasztó kényelmetlenséget okozott, ezért született meg a ruházati gallér, amely később státuszszimbólummá és divatelemmé is vált. Vajon milyen kulturális hatások és gyakorlati igények formálták át a gallért a lovagi páncélzat elengedhetetlen részéből fényűző díszítéssé és végül mindennapi viseletté?
Ugyanez igaz a köpenyekre is: egyszerű védelmet nyújtó ruhadarabból hogyan lett társadalmi státuszt kifejező jelzés, amely különböző színekben, formákban árulkodott a viselő rangjáról? És hogyan járult hozzá a pontos időmérés fejlődése ahhoz, hogy egykor csak a kiváltságosok birtokában lévő dísztárgyak (például zsebórák) később hétköznapi kiegészítővé váljanak?
Kiderül, hogy olyan ruhadarabok, mint a póló vagy a nyakkendő, eredetileg funkcionális hadászati vagy azonosítási céllal jöttek létre, idővel azonban a hétköznapi öltözködés részei lettek. Mennyi minden rejtőzhet egy-egy egyszerű ruhadarab mögött, amelynek múltja a háborútól a társadalmi hajtóerőkig sokféle történetet hordoz?
