Az univerzumot összekötő rövidítésekről régóta álmodnak tudósok és sci-fi rajongók. De vajon mennyire reálisak az elképzelések a féregjáratokról, amelyek átszelik a téridőt? Különféle modellek, mint például az Einstein–Rosen-híd és a Morris–Thorne féregjárat, különböző elméleti lehetőségeket mutatnak a téridő rövidítésére, de ezekkel kapcsolatban a kihívások óriásiak.
Felmerül a kérdés, hogy léteznek-e természetes féregjáratok, és ha igen, hogyan ismerhetnénk fel őket, vagy talán már mikroszkopikus szinten jelen vannak a kvantumhabban. A kvantumfizikai jelenségek mellett szó esik arról is, mitől lehet stabil egy ilyen átjáró: mivel lehetne a gravitációval szemben ‘kitámasztani’ a féregjáratot? Az egzotikus anyagok vagy negatív energia szükségessége különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Az elméleti akadályokon túl az epizód azt is boncolgatja, miként építhetnénk mesterséges féregjáratokat. Egy ilyen űrinfrastruktúra mérnöki és energetikai igényei az egész csillagrendszer teljesítményét is felülmúlnák. Mi történne, ha sikerülne egy egész hálózatot kiépíteni – milyen lenne azon keresztül utazni, és milyen társadalmi, gazdasági vagy stratégiai hatásai lehetnek egy „Stableway” rendszernek?
A videó nemcsak a megvalósítási nehézségekről, hanem a kommunikációban, információáramlásban, civilizációs fejlődésben vagy akár időutazásban rejlő potenciális lehetőségekről is szót ejt. A féregjáratok mint az univerzum kötőszövetei jelennek meg, amelyek végső soron az összekapcsolódás szimbólumai lehetnek az intelligens élet számára.
