Az elmúlt években az AI forradalom erőteljesen növelte a számítási teljesítmény iránti igényt, miközben a hagyományos számítógépes chipek fejlődése lassulni látszik. Mivel a grafén chipek, valószínűségi számítógépek és kvantumszámítógépek még fejlesztés alatt állnak, a fényalapú (fotonszámításra épülő) számítógépek már valósággá váltak.
A fényalapú számításban az elektronok helyett fotonok (fényrészecskék) szállítják az információt, ami lehetőséget ad komplex matematikai műveletek végrehajtására lényegesen kisebb energiafelhasználással. Az analóg, natív számítási megközelítés révén bonyolult feladatokat, mint például a Fourier-transzformáció vagy a mátrixszorzás, egyetlen optikai eszköz képes elvégezni, szemben a digitális chipek milliónyi tranzisztorával. Ez a forradalmi előrelépés új távlatokat nyit a számítási sűrűség és hatékonyság terén.
Az új technológia sikerét egy speciális anyag, a lítium-niobát felhasználása alapozza meg, mely lehetővé teszi a gyors, veszteségmentes modulálást és kapcsolást. Érdekes kérdés merül fel: miképp képes egy startup saját gyártóüzemet fenntartani, illetve hogyan lehet régi CMOS-gyárakat fotonikus chipek előállítására átalakítani?
A videóban bemutatott chip — az NPU (Native Processing Unit) — képes mind az AI inferencia, mind a tanulási műveletekre, és kompatibilis a szabványos elektronikai interfészekkel. A kompatibilitás mellett fontos szempont, hogy a programozóknak ne kelljen módosítani kódjaikat. Szó esik még arról, hogy a fotonikus interkonnekt technológia hogyan forradalmasíthatja az adatközpontok belső kommunikációját, továbbá mekkora potenciált rejt magában az analóg és fotonikus számítás a klasszikus vagy kvantumparadigmákkal összevetve.
