Az igazságügyi minisztérium (DOJ) újabb dokumentumokat készül nyilvánosságra hozni a Jeffrey Epstein-ügy kapcsán, amelyek kiadása máris komoly felháborodást váltott ki a lassú tempó és a jelentős cenzúra miatt. A hivatal hivatalosan hangsúlyozza, hogy az áldozatok védelme érdekében történt a túlzott kitakarás, azonban ez nem csillapítja a kritikus hangokat politikai oldalakról sem.
Vitát váltott ki például egy olyan fénykép eltávolítása, amelyen Donald Trump is szerepel – ezt előbb törölték, majd újra feltöltötték, miután megbizonyosodtak róla, hogy nincs rajta áldozat. A dokumentumok folyamatosan adagolt, hézagos közlése sokak szerint csak tovább erősíti az összeesküvés-elméleteket és a politikai elfogultság gyanúját.
A Transparency Act előírásai szerint a dokumentumok kiadása harminc napon belül kötelező lenne, utána a kitakarások indokolását is jelenteni kellene. Ennek elmulasztásáért már eljárással is fenyegetik a főügyészt. A beszélgetések során többször felmerül: valójában kit véd a sok kitakarás, és lehet-e szó szándékos eltussolásról? Szóba kerülnek prominens közéleti személyek – többek között Bill Clinton és Donald Trump – képei is, amelyek tovább fűtik a közéleti vitákat.
Felmerül a kérdés: hogyan történhetett meg, hogy egy nemzetközi gyermekkereskedelemmel vádolt milliárdos bűncselekményei évtizedeken keresztül rejtve maradtak? Egyesek a „kettős mércét” kérik számon, az igazságszolgáltatás és a politikai elit összefonódásait firtatják. Jelenleg is zajlik a küzdelem, hogy valóban napvilágot lásson minden releváns információ a hálózat működéséről, az érintettekről és az állami szervek szerepéről.
