Maurice, az aranyhal megkérdőjelezi azt az ismert felfogást, miszerint a halak egyszerű, intelligencia nélküli élőlények lennének. Gondolkodásukat, tanulási képességüket és emlékezetüket különféle laboratóriumi kísérletekben vizsgálják, amelyek meglepő eredményeket hoznak.
Különös figyelmet kapnak a halak kommunikációs formái: hogyan adnak ki hangokat, miként tájékozódnak, és vajon képesek-e valamiféle nyelvi rendszerben információt közvetíteni társaiknak. A kutatók bemutatják, hogyan képesek bizonyos fajok felismerni zeneműveket, és hogyan reagálnak környezetük akusztikus jeleire.
A halak térbeli tájékozódását és memóriáját színes kutatási példákon keresztül tárják fel. Arra keresik a választ, hogyan mérik fel a távolságot, milyen vizuális támpontokat használnak, és meddig képesek megjegyezni a megtanult útvonalakat.
A viselkedéskutatás kitér arra is, hogy némely halfaj eszközhasználatra is képes — például kagylókat tör fel köveken vagy vizet spriccelve ejt el rovarokat. Ez a komplex gondolkodás újabb kérdéseket vet fel az állati intelligencia evolúciójával kapcsolatban.
Felmerülnek az etológia számára izgalmas témák is, mint az arcfelismerés, a tükörteszt során kimutatható öntudat, vagy a társas viselkedés bonyolultsága. Vajon képesek a halak érzelmek átélésére, kötődésre, sőt, akár empátiára? Kutatók mérik a halak érzelmi állapotait, és vizsgálják a párok közötti érzelmi kötelékek jelentőségét is.
A film kérdésekkel vezeti fel annak a lehetőségét, hogy az emberhez hasonlóan a halak is kifinomult viselkedést és komplex érzelmeket mutathatnak. A tudósok szerint rengeteg felfedeznivaló vár még ránk a halak világában — talán sokkal több, mint valaha gondoltuk.
