Az emberiséggel egyidejűleg léteztek tudományos jóslatok egy különleges égi objektumról, amelyet a csillagászok csak elméletben ismertek. Most viszont a Tejútrendszerben sikerült azonosítaniuk egy galaktikus mikroblazert. Ez a rendszer egy masszív maradványból (feltehetőleg fekete lyukból) és egy kísérőcsillagból áll, amelyek körülbelül 11,4 naponta kerülik meg egymást, miközben extrém sugárzást bocsátanak ki – ezek közül az egyik jet közvetlenül a Föld felé irányul.
Különösen érdekes, hogy az objektum elhelyezkedése miatt eddig rejtve maradt, mivel egy sűrű porköd takarja el az optikai fényt. Többhullámhosszú (rádió-, infravörös- és röntgentartományban) végzett mérések révén sikerült a valódi természetét felfedni. A rendszer sugárzásának egyedisége miatt a kutatók különös figyelmet szenteltek a jetek irányának és viselkedésének: egyik pontosan felénk mutat, a másik viszont intenzív kölcsönhatásokat vált ki egy távoli gázfelhőben.
Az objektum példája fontos kérdéseket vet fel a csillagászati objektumosztályozásban – hol húzódik a határ például a blazár, mikrokvazár és mikroblazár között? A rendszer által keltett nagyenergiájú gamma-sugárzások magyarázatot adhatnak a korábban nehezen indokolható galaktikus „pevatronok” eredetére is, vagyis arra, hogyan gyorsulnak a részecskék ilyen extrém energiaszintre az univerzumban.
Ez a felfedezés lehetőséget ad arra, hogy közvetlenül, viszonylag közeli laboratóriumban tanulmányozzuk a fekete lyuk és a csillag kölcsönhatását, illetve a relativisztikus jetek viselkedését. A kutatók további vizsgálatokat terveznek annak érdekében, hogy részletesen feltérképezzék a rendszer fejlődését és az általuk keltett jelenségeket.
